Népbírósági perek a 2.világháború után

A magyar népbíróságokat 1945-ben hozták létre, azzal a céllal, hogy a győztesek ítéleteikkel felelősségre vonják a második világháború idején általuk háborús és népellenes bűnöknek minősített cselekmények valódi vagy vélt elkövetőit.

A háborús bűnösök felelősségre vonása elképesztő gyorsasággal vette kezdetét: még Budapest ostroma javában tartott, amikor az első népbírósági ítélkezésre sor került. 1945. február 3-án ítéltek halálra Pesten egy keleti fronti munkaszolgálatos egység három keretlegényét egynapos tárgyalás során. A Zeneakadémia kis-előadói terme zsúfolásig megtelt az 1945. február 3. napi ítélethirdetéskor. A népbíróság mindhárom vádlottat bűnösnek mondta ki az ellenük felhozott vádakban, és kötél általi halálra ítélte őket. Haynalt távollétében, hiszen Argentínába szökött, és ott is halt meg 1963-ban. Vas Zoltán, a BNB kommunista párti tagja az elítélteket – nyakukba akasztott kötéllel – egy teherautó platójára állítva, majd alóluk a gépkocsit kihajtatva akarta felakasztatni. Végül bitófa hiányában, rögtönzött megoldásként mégis a lámpavas mellett döntöttek.
A kegyelmi kérvények gyors elbírálását követően kettejükön az ítéletet már másnap végrehajtották: az Oktogon lámpavasaira húzták fel őket, a fronttól alig néhány kilométerre:Szivóst és Rotyitst február 4-én, dél körül vezették ki az Oktogonra, ahol ezres nagyságú tömeg gyűlt össze. Elsőnek Szivós Sándor került a lámpavasra, a zsineg azonban elszakadt. Össze kellett csomózni, és Szivóst visszasegíteni a helyére. A második kísérlet sikerült. Hóhér egyébként nem volt, ezért az elítélteket egy székre állították, azután pedig az egyik őr kirántotta alóluk azt. A végrehajtás után a teret megtöltő tömeg megéljenezte az újfajta igazságszolgáltatást, azután botokkal, ernyőkkel nekiesett a lámpavason himbálódzó hulláknak, és ütlegelni kezdte azokat. Azonban a németek a budai várból felfedezték a tömegcélpontot, és tarackokkal lőni kezdték a teret és környékét, így hamarosan csak a két hulla maradt az Oktogonon.
Esetükben nem is a bűnösség megállapítását érte kritika (az alájuk rendelt „muszosokat” ugyanis a halálba hajszolták), hanem magát az eljárást, ugyanis a népbíróságokról szóló kormányrendelet csak február 5-én lépett hatályba. A jaltai konferencia is csak február 9-én mondta ki, hogy a háborús bűnösök felett politikai fórum ítélkezzen, amilyen a pártdelegáltakból álló magyar népbíróság is volt. A majd’ harmincezer marasztaló ítéletet hozó népbíróságok ötéves története így kezdetét vette.
Rotyits József  és  Szívós  Sándor 124 rendbeli gyilkossággal vádolt keretlegényeket Vas Zoltán  kezdeményezésére   az   Oktogonon   1945.  február  4-én   nyilvánosan felakasztották:

Szívós Sándor kivégzése az Oktogonon:

                                               Rotyits József kivégzése az Oktogonon:

A Népbíróságok 1950-ig működtek, de a már látókörükbe került delikvensek figyelése, zaklatása és további elkövetők felkutatása azonban ezután is folytatódott, egészen az 1970-es évekig. Számos nagy politikai jelentőséggel bíró koncepciós pert is a népbíróságok bonyolítottak.

Archív felvétel a háborús bűnösök második szállítmányának hazahozataláról itt, a narrátor erős propagandaszöveggel magyarázza a felvételeket:
Háborús bűnösök hazahozatala

A Népbíróságoknak az alapelveik, tevékenységük jogi és eljárási háttere megkérdőjelezhetők voltak, az eljárások jogállaminak semmiképpen sem nevezhetők.
Sokszor olyan bírók hoztak ítéletet, akiknek nem volt megfelelő a végzettségük ehhez. Az ítélkezés hisztérikus légkörben folyt. Szálasi Ferenc egykori nemzetvezetőt még azelőtt kivégezték, hogy kegyelmi kérvényét megtárgyalták volna.Az ügyek jelentős része 1946-ra, túlnyomó része 1948-ra már lezárult.
1945 és 1949 között Soós Mihály kutatásai szerint 59 429 fő került a népbíróságok elé és 55 322 fő ügye le is zárult. A népbíróságok 26 997 főt elítéltek, 14 727 főt felmentettek, 12 644 fő ügye pedig más módon zárult.
A legfontosabb ügyekben eljáró Budapesti Népbíróság statisztikái szerint 1945-1946-ban 202 főt, 1947-ben 33-at ítéltek halálra. 1945 és 1947 közt 127 főt végeztek ki, 1948-ban 33-at.
Összesen: A 477 halálos ítéletből 189-et hajtottak végre. Életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltek 167 főt (többségük a börtönben meghalt), kényszermunkára 2300 személyt, a többieket hosszabb-rövidebb ideig tartó szabadságvesztésre.


Cikkek a Szálasi-perről:
Szálasi a népbíróság előtt – az egyetlen kivégzett magyar államfő

Szálasi Ferenc kivégzése, 1946. március 12-én.

Kisvideó a kivégzések egy részéről itt:
Szálasiék kivégzése

A  nyilvános   kivégzések   sora,   melyek   a   kommunista   párt akaratából  „népünnepélyekké”   váltak,   még   néhány   évig   eltartott:   „Az új kommunista  közönség  szavalókórusokat alakított, melyek elnyújtva ordították a hóhér  felé: ,,lassan Bogár, lassan Bogár’’. Voltunk sokan, akik interveniáltunk az igazságügyminiszternél,  hogy  ezt  a  barbarizmust  szüntesse  meg.  (...) Mikor emiatt  nála  jártam,  Ries István igazságügyminiszter elutasította kérésemet. Ezt mondta: Kell  valami  elégtétel  a sokat szenvedett  zsidóknak.” emlékezett vissza Sulyok  Dezső  népügyész.

Cikk a Népbírósági perekről:
Az egész Horthy-rendszert ültették a vádlottak padjára


Archív felvétel a Zeneakadémia nagytermében zajló Bárdossy-perről
Bárdossy-per részlet
              

Bárdossy László kivégzése, 1946.január 10-én.

A Budapesti Népügyészség 1945 és 1946-os anyaga majdnem teljesen elpusztult. A későbbi évek anyagaiban olyan selejtezéseket végeztek, hogy néha csak az ügyiratborító maradt meg.

Imrédy Béla: 1946. február 28-án kivégzőosztag végzett vele sortűzzel a Markó utcai börtön udvarán.

   
Több kivégzett vezetőt azóta, 1989 után a Legfelsőbb Bíróság rehabilitált:
Jány Gusztáv: 1993. október 4-én a Legfelsőbb Bíróság – a Legfőbb Ügyészség felülvizsgálati indítványára – Jányt az ellene emelt vádak alól jogilag felmentette.
Hóman Bálint: 2015-ben jogilag rehabilitálták
Szombathelyi Ferenc: A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága 1994. március 16-án bűncselekmény hiányában hatályon kívül helyezte az ellene hozott népbírósági ítéletet.

Jány Gusztáv a Népbírósági tárgyaláson és a kivégzésre érkezvén.
Háttérben, egyik katonája sír:

A Gede Tesvérek kiadásában megjelent könyv részletesen foglalkozik a témával.
Fiala Ferenc: Vádló bitófák
 

Emlékplakát a kivégzett vezetőkről:
                  

A "Pannon Front" 29.száma névlegesen sorolja a II.világháborút követően a halálra ítélt és kivégzett magyar vezetőket:

Az 1946-ban Budapesten kivégzett „háborús bűnösök” névsora

vitéz BAKY László, ny. csendőrőrnagy, a Sztójay-kormány belügyi államtitkára. Felakasztották 1946. III. 27-én 8,15-kor, azonosítási száma a rákoskeresztúri tömegsírban: 216

BÁRDOSSY László, 1941. IV. 3-tól 1942. III. 9-ig Magyarország miniszterelnöke, kivégezve golyó által 1946. I. 10-én 8 órakor, azonosítási száma a tömegsírban: 29

dr. BASCH Ferenc, 1938-tól 1944-ig a magyarországi Volksbund vezetője. Felakasztották 1946. IV. 26-án, 8.15-kor, azonosítási száma a tömegsírban: 266

BEREGFFY Károly vezérezredes, a Szálasi-kormány honvédelmi minisztere, VK-főnök, felakasztották 1946. III. 12-én 15.00-kor, azonosítási száma a tömegsírban: 178

dr. BUDINSZKY László, a Szálasi-kormány igazságügyminisztere, felakasztották 1946. III. 9-én 8.30-kor, azonosítási száma a tömegsírban: 160

dr. CSIA Sándor, a Hungarista Állam kormányzó tanácsának tagja, felakasztották 1946. III. 19-én 9.45-kor, azonosítási száma a tömegsírban: 186

v. ENDRE László dr., a Sztójay-kormány belügyi államtitkára, 1944. okt. 25-től a Hungarista Állam hadműveleti biztosa, felakasztották 1946. III. 29-én, 8.00-kor, azonosítási száma a tömegsírban: 215

v. FERENCZY László, csendőralezredes, a Szálasi-kormány tárca nélküli minisztere, felakasztották 1946. május 31-én 16.00-kor, azonosítási száma a tömegsírban: 338

GÁL Csaba, 1944. november 4-től a személyi ügyek kormánybiztosa, felakasztották 1946. VI. 25-én 8.00-kor, azonosítási száma a tömegsírban: 372

dr. GERA József, a Szálasi-kormány tagja, felakasztották 1946. III. 12-én, 15.00-kor, azonosítási száma a tömegsírban: 179

HINDY Iván, vezérezredes, a Budapesti I. Hadtest parancsnoka, a szovjet vörös horda elleni városvédelem vezetője. Felakasztották 1946. VIII. 29-én 15.00-kor, azonosítási száma a tömegsírban: 464

HUBAY Kálmán, a Hungarista Mozgalom egyik megalapítója, parlamenti képviselő. Felakasztották 1946. VI. 22-én 9.00-kor, azonosítási száma a tömegsírban: 367

IMRÉDY Béla, 1938. május 14. és 1939. február 26. között Magyarország miniszterelnöke. Kivégezték 1946. II. 28-án, 8 órakor, azonosítási száma a tömegsírban: 139

JAROSS Andor, a Sztójay-kormány belügyminisztere, kivégezve golyó által 1946. IV. 11-én 8.45-kor, azonosítási száma a tömegsírban: 236

KASSAI (SCHALMAYER) Ferenc, radikális jobboldali ideológus, Szálasi kormányában tárca nélküli honvédelmi és propaganda miniszter. Felakasztották 1946. okt. 30-án 8.00-kor, azonosítási száma a tömegsírban: 528

báró KEMÉNY Gábor dr., külügyminiszter Szálasi Ferenc kormányában. Felakasztották 1946. III. 19-én 8.30-kor, azonosítási száma a tömegsírban: 285

KOLOSVÁRY-BORCSA Mihály publicista, 1944. október 31-től a sajtóügyek kormánybiztosa. Felakasztották 1946. XII. 6-án 9.00-kor, azonosítási száma a tömegsírban: 591

OMELKA Ferenc, újságíró, a Számonkérő Szék vezetője, 1944. október 30-án a hungarista rabok kiszabadítója Vácott, felakasztották 1946. IX. 5- én 8,00-kor, azonosítási száma a tömegsírban: 468

gróf PÁLFFY Fidél, a Szálasi-kormány földművelésügyi minisztere. Felakasztották 1946. III. 2-án 8.30-kor, azonosítási száma a tömegsírban: 154

RADÓ Endre, csendőrszázados, 1944. november 15. után a Nemzeti Számonkérés Szervezete katonai nyomozó alosztályának parancsnoka. Felakasztották 1946. VI. 18-án 16.00-kor, azonosítási száma a tömegsírban: 363

RAJNISS Ferenc, újságíró, vallás- és közoktatásügyi miniszter a Szálasi-kormányban, felakasztották 1946. III. 12-én 9.00-kor, azonosítási száma a tömegsírban: 175

REMÉNYI-SCHNELLER Lajos, 1938. március 9-től 1945. március 27-ig pénzügyminiszter, felakasztották 1946. augusztus 24-én 8.00-kor, azonosítási száma a tömegsírban: 457

RUSZKAY Jenő, nyugállományú altábornagy, 1940-től Szálasi segítője, 1945. március 1-től a magyar fegyveres kötelékek felügyelője, felakasztották 1946. II. 22-én 8.15-kor, azonosítási száma a tömegsírban: 366

SZÁLASI Ferenc, Magyarország Nemzetvezetője, a Hungarista Mozgalom megalapítója, 1946. március 12-ig Magyarország miniszterelnöke. Kivégezve kötél által 1946. III. 12-én 15.30-kor, azonosítási száma a tömegsírban: 180

dr. SZÁSZ Lajos, 1944. augusztus 7-től 1945. március 27-ig kereskedelmi- és közlekedésügyi miniszter. Felakasztották 1946. VII. 24-én 8.00-kor, azonosítási száma: 458

SZÖLLŐSI Jenő, a jobboldali parlamenti képviselőkből és felsőházi tagokból alakult Nemzeti Szövetség tagja, hungarista vezető, miniszterelnök-helyettes a Szálasi-kormányban. Felakasztották 1946. III. 19-én 8.15-kor, azonosítási száma a tömegsírban: 184

SZTÓJAY Döme, altábornagy, 1944. március 22-től 1944. augusztus 29-ig miniszterelnök, kivégezve kötél által 1946. VIII 24-én 8.00-kor, azonosítási száma a tömegsírban: 456

VAJNA Gábor, a Szálasi-kormány belügyminisztere, felakasztották 1946. III 12-én 14.45-kor,azonosítási száma: 176

v. JÁNY Gusztáv vezérezredes, a 2. Magyar Hadsereg parancsnoka, 1945-ben Nyugatra távozott, 1947-ben hazatért, kivégezve golyó által 1947. november 26-án, azonosítási száma a rákoskeresztúri tömegsírban: 1069

A rákoskeresztúri temető jelenlegi 298-as, 300-as, 301-es és 295-ös számú parcellája helyén található hatalmas méretű tömegsírban — ahol 2-3, egyes helyeken 4 rétegben kaparták el a kivégzetteket — a felsoroltakon kívül az alábbi hungarista mártírok földi maradványai találhatók:

ANDREIKOVICS Béla, felakasztották 1946. IX. 26-án, azonosítási száma: 578

BALOGH István, felakasztották 1946. IX. 18-án, azonosítási száma: 485

BALOGH Sándor, felakasztották 1946. XII. 20-án, azonosítási száma: 617

BARNA István, felakasztották 1946. V. 18-án, azonosítási száma 323

BEDŐ László, kivégezték golyó által 1946. IV. 12-én; azonosítási száma: 243

BECKER Emil, felakasztották 1946. VII. 6-án, a. száma: 399

BINDER László, felakasztották 1946. I. 7-én, azonosítási. száma: 244

BOKSAY István, kivégezve golyó által 1946. IV. 12-én, azonosítási száma: 244

BÓTA Imre, felakasztották 1946. VII. 4-én, azonosítási száma: 393

BOTKA Márton, felakasztották 1946. XI. 8-án, azonosítási száma: 557

CSISZÁR Gábor, felakasztották 1946. X. 14-én, azonosítási száma: 513

CSORDÁS János, felakasztották 1946. IX. 18-án, azonosítási száma: 483

DUGOVICS József, felakasztották 1946. II. 8-án, azonosítási száma: 98

DUNKEL Károly, felakasztották 1946. IX. 3-án, azonosítási száma: 467

ENCSEY Pál, felakasztották 1946. XI. 8-án, azonosítási száma: 555

FEHÉRHEGYI János, felakasztották 1946. IX. 12-én, azonosítási száma: 476

F.-né PÁL Mária, felakasztották 1946. III. 13-án, azonosítási száma: 183

HADNATOVSZKY Ferenc, golyó által 1946. II. 20-án, azonosítási száma: 130

HADON József, felakasztották 1946. V. 8-án, azonosítási száma: 296

HAIK József, felakasztották 1946. X. 14-én, azonosítási száma: 514

JÁKITY Károly, felakasztották 1946. III. 22-én, azonosítási száma: 198

JUHÁSZ István, felakasztották 1946. VIII. 24-én, azonosítási száma: 459

KACSMANN Baritz, felakasztották 1946. VII. 6-án, azonosítási száma: 397

KÉKKŐY Ferenc, kivégezve golyó által 1946. IV. 24-én, azonosítási száma: 264

KOLTAY László, felakasztották 1946. VII. 31-én, azonosítási száma: 436

dr. KONCZ József, felakasztották 1946. III. 9-én, azonosítási száma: 163

KOVÁCS Emil, kivégezve golyó által 1946. V. 2-án, azonosítási száma: 282

KOVÁCS Magdolna, felakasztották 1946. III. 23-án, azonosítási száma: 205

KRAUSZ KÉRI László, felakasztották 1946. III. 13-án, azonosítási száma: 181

LUKÁCS Ferenc, felakasztották 1946. XI. 8-án, azonosítási száma: 556

LUKÁCS József, felakasztották 1946. I. 2-án, azonosítási száma: 20

MALCSINER Gyula, felakasztották 1945. XII. 31-én, azonosítási száma: 19

MÁZLÓ Ferenc, felakasztották 1946. VI. 7-én, azonosítási száma: 355

MIKHÁZY István, felakasztották 1946. VI. 21-én, azonosítási száma: 365

MOLNÁR István, felakasztották 1946. I. 16-án, azonosítási száma: 51

MONOSTORI Sándor, felakasztották 1946. VII. 6-án, azonosítási száma: 400

NÉGYESSI József, felakasztották 1946. V. 8-án, azonosítási száma: 295

OLÁH János, felakasztották 1946. XI. 4-én, azonosítási száma: 540

ORENDY Norbert, felakasztották 1946. VI. 18-án, azonosítási száma: 364

OROSZ Sándor, felakasztották 1946. VII. 6-án, azonosítási száma: 398.

PÁL Gizella, felakasztották 1946. III. 13-án, azonosítási száma: 182

PETHŐ Elemér, felakasztották 1946. X. 31-én, azonosítási száma: 538

PETROVICS Ferenc, felakasztották 1946. IX. 18-án, azonosítási száma: 484

POLES István, felakasztották 1946. X. 14-én, azonosítási száma: 515

RIGÓ Mihály, kivégezve golyó által 1946. II. 20-án, azonosítási száma: 131

SCHRANK László, felakasztották 1946. III. 1-én, azonosítási száma: 155

SCHÜTZ József, felakasztották 1946. VII. 6-án, azonosítási száma: 401

SZ.-né SZABÓ Erzsébet, felakasztották 1946. III. 22-én, azonosítási száma: 199

T.-né DELY Piroska, felakasztották 1946. III. 23-án, azonosítási száma: 201

THÁL György, felakasztották 1946. X. 14-én, azonosítási száma: 516

TORMA György, felakasztották 1946. IX. 12-én, azonosítási száma: 472

TÓTH RUGGIERO Ödön, felakasztották 1946. V. 13-án, azonosítási száma: 317

VIDA János, kivégezve golyó által 1946. V. 6-án, azonosítási száma: 289

ZIGÓ Mihály, kiéheztetés, 1946. I. 23-án, azonosítási száma: 79

ZSIROS Mihály, felakasztották 1946. IX. 18-án, azonosítási száma: 486